Diabetes nem hagyományos kezelés. A vércukorszint kontrollja
Létrehozva: Terápiájában komoly áttörést jelent, hogy előbb-utóbb sejtterápia helyettesítheti a betegek élethosszig tartó, folyamatos inzulinkezelését.
Európában hozzávetőlegesen 4 millió 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő ember él, a diabétesszel diagnosztizált személyek száma pedig évente százalékkal nő. A sejtterápiás megoldások fejlesztése azért nehéz és költséges, mert a hagyományos nem klinikai farmakológiai és toxikológiai vizsgálatok nem feltétlenül alkalmasak rá, hogy hatásuk tesztelhető legyen.
A sejtterápia lényege, hogy a betegekbe élő sejteket juttatnak, amelyekkel a betegséget nem tünetileg próbálják kezelni, hanem kiváltó okát próbálják megszüntetni.
Magyarán a betegséget nemcsak tünetmentessé, hanem gyógyíthatóvá is teszik.
Ez úgy történik, hogy az új sejtek átveszik a hibás sejtek feladatát, ezáltal pedig helyreállítják az érintettek egészségi állapotot. A jelenleg is alkalmazott sejtterápiás kezelésekre jó példa a vérátömlesztés és a csontvelő-átültetés. Az 1-es típusú diabétesznél a sejtterápia abból áll, hogy egy egészséges donor hasnyálmirigyéből szigetsejteket ültetnek át a betegbe, lehetővé téve, hogy a szervezet vércukor-háztartása rendeződjön.
A sejtterápiával elhagyható lenne a napi inzulin beadása Viszlát, napi rutin? A sejtterápiával kiiktathatóak a cukorbetegség kezelésével járó kellemetlenségek, konkrétan, hogy az érintetteknek rendszeresen ellenőrizniük kelljen a vércukorszintjüket, naponta többször inzulint kelljen beadniuk.
Akár minket érint a cukorbetegség, akár közvetlen diabetes nem hagyományos kezelés, ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni!
Ahhoz, hogy a vércukorszintet a kívánt céltartományban tartsa, illetve csökkentse a szövődmények kockázatát, pontos mennyiségben kell adagolni az inzulint a szervezet számára. A különböző terápiák az alábbiakat tartalmazhatják: Hagyományos kezelés Hosszú és rövid hatástartamú inzulin keverékének adagolása napi alkalommal.
Ha ma ezeket elmulasztják, akkor a nem megfelelő vércukorszint miatt zavarttá válhatnak, eszméletüket veszthetik, görcsrohamaik is lehetnek. A sejtterápia ezeket a problémákat úgy teheti elkerülhetővé, hogy a betegeknek közben nem lesz szükségük inzulininjekciókra.
Az új terápia rengeteg embernek jelenthet segítséget, hiszen Európában hozzávetőlegesen 4 millió 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő ember él, ráadásul a diabétesszel diagnosztizált személyek száma évente százalékkal nő. Nekik a sejtterápia adhat majd reményt, hogy a hasnyálmirigy normál működése visszaáll. Inzulinos kezelésre csak a legsúlyosabb esetekben lesz szükség.
